Egy elfelejtett harcos II. rész

Soós Konrád, akivel már 2 éve boldog kapcsolatban élek megkérte a kezemet. Amikor megtudtam, ugráltam örömömben és vagy nyolcszor elmondtam, hogy Igen!
Én tényleg nagyon boldog voltam. Rá fél évre összeházasodtunk.És utána kijött a második dalom, a Mi lenne ha, címmel. Második lett a toplistákon. Ez azért már haladás.

Április 16.-i nap volt. Reggel arra keltem, hogy feljön a tegnapi kajám. Gyorsan kirohantam a mosdóba, és kiadtam magamból a cuccot. Gyönyörűen fogalmaztam elnézést kérek.  Majd elkezdtem számolni, hogy mióta nem jön a havi, és rájöttem, hogy két hetet késik. Igazából nem foglalkoztam vele, mert ha akar úgy is jön. (Na jó ez elég hülyén hangzott.) Vissza feküdtem aludni. Konrád már elment dolgozni, szóval enyém volt az egész francia ágy.
Mai napon másodjára anyám hangjára ébredtem.
- Angéla! Kelj fel legyél kedves.
- Mondjad?
- Semmi, csak kész a reggeli. - mosolygott rám kedvesen, és kiment a szobámból. Nagy nehezen feltápászkodtam, a hasam mintha egy nagy hordó lenne, annyira nehéz volt. Valahogy kimentem a nappaliba, ahol a férjemen kívül mindenki ott volt.
Barbi, a húgom, Máté, a bátyám, és Norbi, az öcsém. Ugyan is úgy van a családban a gyermek létra, hogy:
Máté (24)
Angéla (Én 20)
Barbi (15)
Norbi (12).
- Kicsi elkísérsz ma a nőgyógyászhoz rendben? - nézett rám kérdőn édesanyám.
- Aha, persze.
- Angéla, mikor jön ki a következő dalod? - kérdezte apa.
- Elvileg, nem videoklip premier lesz, hanem albumomon dolgozunk. Máté, Ágnes, hogy van? - kérdezem testvéremtől. Ágnes a felesége és már a 8. hónapban jár a terhességben. Annyira szeretnék már nagynéni lenni!
-Barbi, kicsim nézd meg mennyi az idő. - kérte apu.
- 8:15! Nem fogok beérni! - visított.
- Nyugi beviszlek a suliba. - mondtam a húgomnak. - Apa te elviszed Norbit?- bólintott.
- Gyere Barbi. - álltam fel az asztaltól és mentem a vezetéshez szükséges dolgokért. - Elmentünk.
Kiballagtunk a garázsba a kocsimhoz, és beszálltunk.
- Te örülnél neki, ha meglenne már Ágiék babája? - kérdezte a húgom.
- Igen.